Ha mitológiáról beszélünk, valószínűleg mindenkinek a görög mitológia jut elsőként eszébe, nem is alaptalanul. Ezt tanultuk legtöbbet az iskolában, ez a mitológia áll legközelebb az emberekhez, a civakodó istenekkel, sebezhető emberekkel és a két világ között álló félistenekkel, héroszokkal, akik szerethetőek.
A görög mitológia szereplőit dolgozta fel a legtöbb könyv, TV film és mozi, elég ha csak Héraklészre (Herkules), Akhilleuszra, Prométheuszra gondolunk, valamelyiket biztosan mindenki ismeri.
Talán kevésbé cseng ismerősen Kharón (Charon) neve (Erebosz és Nüx gyermeke), azonban a foglalkozásáról biztosan hallottunk már, ő az Alvilág révésze.
A holt lelkeket ő szállította át a Sztüx* folyón, amiért árat is szabott. A fizetségnek obolosz** (obulus) volt a neve, ami egy (egyes források szerint kettő) érme volt, ezt a halott szemére helyezték, majd elégették a testet.
Az átkelés némely halandónak ingyenes volt, a rábeszélő készségének illetve erejének köszönhetően Thészeusznak és Héraklésznek nem kellett a szolgálatért fizetnie.
*A mondavilág szerint a Sztüxnek, csodálatos varázsereje volt – halhatatlanságot adott. Akhilleuszt anyja közvetlenül születése után belemártotta a Sztüx vizébe, így próbálva megvédeni a rá váró végzettől. Ez sebezhetetlenné tette a fiút, a sarkát kivéve, amelynél fogva Thetisz a vízbe tartotta. Testének e védtelen pontja az „Achilles-sarok”, a mai modern szóhasználatban is valaminek, vagy valakinek a sebezhető, gyenge pontját jelenti.
**Az obolosz eredetileg egy ógörög súlymérték, mely városállamonként különböző súlyértéket volt. Pénzként ezüst-, bronz- vagy rézérmét jelölt, melyből hat darab ért egy drachmát.
Forrás: Wikipedia
